Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

1. fejezet

2011.11.27

 A pasik hülyék.

Nincs apelláta.

Legalábbis, én így gondolom. Kár, hogy nem lehet nélkülük élni. És hogy olyan helyesek. És izmosak. És...
Na, jó, befejeztem!
Ma pasi ellenesek vagyunk, mint az év nagy részében!
De hogy ma miért különösen? Biztos tudni akarjátok? Tuti?
Akkor figyi!
 
Szerda van. Április elején, szép, napsütéses reggel, a telefonom pedig a sloziban van, Lilyvel egyetemben. Épp most dobja a pasiját. Hogy miért az én telefonomról, ne kérdezzétek, nem értem Lily logikáját.
Amíg visszatér, elmesélem, miért dobja szívtelen módon, telefonon szívszerelmét, azaz Perselus Pitont.
Szombaton beállított hozzájuk a srác, miszerint kezdődik a versenyszezon, és készülni akar, úgyhogy tartsanak szünetet. Lily megkérdezte, csaj miatt van-e. Három évig voltak együtt, és Lily nem feküdt le a sráccal. Ezt sem értem, de mint mondtam, nem mindig értem Lilyt. Szóval, a srác azt mondta, nem csaj miatt van. Erre ma reggel, mikor lepakoltam a cuccaim, Lily közli velem:
- Perselus megcsal.
- WTF? - néztem rá meglepve. Hétfőn említette, hogy szünetelnek, na meg hogy a versenyszezon miatt, na de kérlek, hogy megcsalja? Jó, elismerem, Perselus nem egy főnyeremény, sőt, néha egész elviselhetetlen, de nem rossz pasi.
- Igen. Jövök reggel Robbal - világi spanok, pisis koruk óta - és azt mondja, Perselusnak barátnője van. Mondtam neki, hogy igen, én. Erre azt mondta, hogy nem, egy másik csajjal látta reggel, és Facebookra is ki van írva, hogy kapcsolatban van. És nem velem.
Asszem, itt sírta el magát. Még egy infó: Lily nincs fenn Facebookon. Szerinte felesleges. Szerintem meg jópofa. A lényeg, hogy sírdogált pár percig, aztán elkérte a mobilom, bezárkózott a sloziba, és dobja Pitont.
Rohadt Piton.
 
Lily végül pár perc múlva visszatért, könnyes szemekkel. A padomra rakta a telóm, és felült a sajátjára. Mármint, a padjára. Mellé léptem, és ennyit mondtam neki:
- Ne törődj vele, úgyis buzi! - öleltem át, mire magához szorított, és sírni kezdett.
Aztán egész nap letargikus állapotban vonszolta magát óráról órára. Féltem is leengedni a buszról, nehogy valami baja legyen, de megnyugtatott, hogy jól van, meg hogy Robbal megy haza, és ha valami gubanc van, Rob megvédi. Tudtam, hogy így lesz. Rob jó arc, és imádja Lilyt, persze úgy, mint a húgát.
 
Még haza sem értem, már az utcáról csörömpölést és káromkodást hallottam, na meg zenét. A srácok már itthon vannak. Benéztem a garázsba, ahol egy régi Merci alól négy láb lógott ki.
- Sziasztok! - köszöntem rájuk és lejjebb tekertem a hangerőt, majd újra elordítottam magam. - Sziasztok!
- Helló! - hallatszott a kocsi alól. Épp indultam volna tovább, amikor utánam kiáltottak. - Hé, Em, gyújts alá!
Az egyik polcra letettem a táskám, kinyitottam az ajtót, majd félig behajolva elfordítottam a kulcsot, mire a kocsi kicsit nyiszegve, de elindult.
- Héló! Él a kicsike! - hallottam újra a kocsi alól, majd a srácok kigurultak új szerzeményük alól, amíg leállítottam a verdát.
Mindkét fiú félmeztelen volt, mellkasukon jól kivehetően látszottak a tetkóik. Mindegyiknek egy-egy, pont a szívük fölött. Imádtam őket.
Drága bátyám megtörölte egy rongyban a kezét, majd tovább passzolta a haverjának.
- Mi a helyzet, Em? - kérdezte Remus, aztán kortyolt párat a kólájából.
- Ti tudjátok, kivel jár Piton? - néztem rájuk kíváncsian, miközben felkaptam a válltáskám.
- Nem az az Evans csaj? - törölte meg a kezét Sirius. Akkor vettem észre, hogy az egyik fullcap-em van rajta. Az enyém. Hogy fér rá arra a bumszli fejére?
- Mint kiderült, megcsalta. Részleteket nem tudok, nem is akarok - tettem fel a kezem, majd beszlalomoztam kettejük között az előszobába, de persze lekaptam Sirius fejéről a sapim. Miért hordja folyton az én cuccaimat?
 
A délutánom eseménymentesen telt, bezzeg a másnap reggel.
Lily hiszti rohammal fogadott.
- Megőrülök! - ordította. Hamar túltette magát a dolgokon. - Ezt az álszent rohadékot! Megfojtanám egy kanál vízben! Idióta vadbarom!
- Na, mesélj, mi van? - ültem fel egy pad tetejére.
- Azt mondta szeret, és megcsalt. Jó, rendben, egészségére. Azt mondta, hogy ne legyen fogszabályzóm, mert nem szereti. Jó, rendben. Azt mondta, hogy sosem jön össze nálam fiatalabb csajjal. Na meg hogy nem szereti a rövid hajú csajokat. Erre egy tizennégy éves, szőke, rövid hajú, fogszabályzós riheronggyal jár, aki a legjobb haverjának a csaja volt! Megáll az eszem! Ja, és ez még semmi! Szombaton ugye ott volt nálunk. Megkérdezem, csaj van a dologban? Azt mondta nem. De este a csaj az egyik barátnőjével náluk sütögetett, sőt, a csaj ott is aludt! És információim szerint kedden már egymáson henteregtek! A rohadék! Hű, de beverném a képét!
- Elintéztessem? - vigyorogtam rá. Épp válaszolni akart, amikor Tom is beért a terembe.
- Jó reggelt! - mosolygott ránk. Egyik kezében a homártasiját fogta, a másikban kávét tartott. Lily dühösen rámordult. Tom majdnem kifordult a teremből.
- Maradj, Tom! No para - mondtam neki, mire lecuccolt és eltűnt a teremből.
 
Sokáig tartott, amíg lecsillapítottam Lilyt. Dühösen ment haza, én meg zenét hallgattam. Éltető hip-hop dübörgött a fülemben, az utcánkban szinte végig táncoltam, a házban meg pláne. Épp a nappaliba mentem volna be, amikor Sirius elém ugrott. Megijedtem, sikítottam, kiröhögött. Kivettem a fülest, és leordítottam a fejét. Akkor láttam, hogy a híres Tekergők a nappalinkban állomásoznak. Nagyszerű.
- Emma! - ordított rám James.
- Mi van? - kérdeztem ijedten.
- Semmi - legyintett, majd visszaült a fotelbe. Remus a tévét bámulta. Ledobtam magam mellé.
- Mizujs, hugi? - kérdezte.
- Semmi, tesó. Kövi verseny? - néztem a bandára.
- Jövő hét. Ki kéne menni, gyakorolni - válaszolt Sirius, majd összebólintottak Jamesszel. - Jössz te is? - nézett rám.
- Üsse kő. Átöltözök - mentem fel a szobámba. Tornacipőt vettem fel, trikót és farmert. Na, meg a fejemre nyomtam a fullcapem. Az egyiket. Amelyiket még nem nyúlta le Sirius. Amire leértem, a banda már készen volt. Felpattantam Remus mögé a mocira, majd kihajtottunk crosspályára. James és Sirius rögtön gyakorolni kezdtek, és Remus is, miután letett. Felültem a lelátóra. A fiúk trükközni kezdtek. Néha megálltak, megkérdezték, mennyire látványos a program, aztán mentek tovább.
 
Két óra múlva estünk haza. Remus tetőtől talpig sáros volt, a haverjairól ne is beszéljünk. Mázli, hogy csak Remus jött be, mert anya így is szívrohamot kapott drága fiacskája láttán. Hehe. Na, én sem vagyok sokkal jobb, ha én is behajtok a pályára, de ez ma nem történt meg. Felmásztunk az emeletre, Remus lestoppolta a fürdőt, én meg nekiálltam leckét írni. Jó program.
Ment a zene, miközben a mateklenyót körmöltem. Hülye másodfokú egyenletek. Francba velük!
Tíz körül kerültem ágyba. A zene még mindig szólt, na nem olyan hangosan. A lábam kilógott a takaró alól, de nem zavart, így is melegem volt. Épp elaludtam volna, amikor a lábamnál fogva megrántottak. Akkorát sikítottam, hogy csak na. Remus meg a földön fekve, a hasát fogva röhögött.
Nincs apelláta.
A pasik hülyék.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

:)

(Cinti, 2011.11.29 17:28)

Az első és uccsó mondattal totál egyetértek :D De nekem nem annyira jön be ez a történet :S túl messze került a HP világától, am is Piton párti vagyok :P (pár karakter ismerős kicsit.... :D:D)

 

 


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>